18. szülinapom 4. rész

Egy örökkévalóságig tartott odaérni, de végre kiszálltunk a Taxiból, és alig lehetett látni a füsttől, meg a fényektől. – Hol vagyunk most? – próbáltam túlkiabálni a zenét, pedig még csak az utcán voltunk. – Club Via előtt vagyunk – kiabálta túl, vagyis próbálta túlkiabálni a zenét Emily. Belekaroltam a lányokba és elindultunk befelé. Lydia odaadta a jegyeket a kidobónak és be is mehettünk. Rengeteg ember nyomorgott odabent. – Menjünk ki a teraszra! – kiabáltam, és elindultam a lépcső felé. Egy páros jött le full részegen éppen hogy csak nem estek le a lépcsőn. Elmentünk mellettük, és már majdnem megfulladtam mikor végre kiértünk a teraszra. Kevesebben voltak, halkult a zene, és kaptam levegőt. – Huhh! Már azt hittem sosem érünk ki! – támaszkodtam neki a korlátnak. – Valaki kér inni? – kérdezte Lydia de már el is indult meg sem várta, hogy mi mit mondunk. –Várj én is veled megyek! – rohant utána Emily én pedig ott maradtam a korlátnál. Egy kezet éreztem a vállamon. Hirtelen fordultam hátra. – Szia! – köszöntöttek kedvesen és mikor megláttam, rögtön felkiáltottam – Adri! Hogy kerülsz te ide? – ölelgettem meg, és mikor a fejem a vállához nyomtam megláttam a háta mögött másik jó barátnőmet. – Abigél! Hogy vagytok csajok? – öleltem magamhoz őt is egy pillanatra. – Párizs valami csodás! – sóhajtozott Adri. – Jajj ne is mond, csak irigykedni tudok!  Mikor is mentél el? – kérdeztem közben pedig Emilyéket néztem merre vannak. – Már 3 hónapja! – bámult el a távolba. – Ilyen gyorsan telik az idő? – maradt tátva a szám. Adri pedig csak bólogatott. Közben a lányok is visszajöttek sok koktéllal meg sörrel. – Én csak koktélt! – jelentettem ki, közben pedig elvettem egy narancsszínűt Emily kezéből. – Akkor koccintsunk Izára! – kiáltotta el magát Adri. – Izára! – mondták a többiek. Ittunk egy kicsit, na jó azért a kicsinél többet. Éppen spicces állapotban voltam már vagy egy órája a teraszon beszélgettünk mikor Abigél közelebb jött hozzám és a fülembe súgta hogy : - Ne fordulj meg rögtön de egy srác téged nézeget már legalább 20 perce! – ahogy elhajolt a fülemtől, felkiáltottam, hogy: -Hol? – és megfordulva megnéztem a srácot, aki rám sem mert nézni akkora feltűnést keltettem. A baráti körömből mindenki odanézett, így aztán szegény srácnak esélye nem maradt arra, hogy utána még nézhessen. –Menjünk táncolni, nem akarok itt tovább égni! – mondtam, majd aki a legközelebb állt hozzám ez esetben Lydia, belekaroltam majd leszédelegtünk a lépcsőn. Ott lent a nagy tömegnyomorban elkezdtünk táncolni egy kis körben a csajokkal úgy hogy mindenki lásson mindenkit. Lydia táncolt velem szembe mikor egyszer csak kacsintott egyet, mire én értetlen fejet vágtam. A következő pillanatban 2 kezet éreztem a derekamon…