18. szülinapom 3. rész

Miután kiléptünk az áruházból alaposan megnéztem hová hoztak a lányok: Krisz szépségszalonja – ez a pink felirat állt egy táblán, az ajtó fölött. – Hát csajok most az én meglepetésem jön! – mondtam és belekaroltam a lányokba és elindultunk de hogy hova azt nem mondtam meg nekik. – Édes a bosszú! – nevettem fel hangosan, mire ők is nevetni kezdtek. – Na mond meg, kéééérlek! – könyörgött Lydia. – Nem. Nem mondom meg, mert ti is kínoztatok most én kínozlak titeket. – mondtam és élveztem azt, hogy most ők szenvednek. Pár utca után már meg is érkeztünk a Vivien hajszalonban . – Na csajok megjöttünk! – még be sem fejeztem a mondatot a lányok már be is rohantak.  – Hát jóó..! – mondtam és én is bementem, addigra ők már isten tudja hová lettek. Szóltam a recepción ki vagyok, és engem is leültettek egy székbe, ellazultam és hagytam had masszírozzák a fejem.  Szárították, vágták, majd göndörítették és a végén ilyen lett: 

Közben Lydia és Emily is megjöttek hozzám nekik is nagyon jó hajuk lett: 

Lydia egy laza kontyot csináltatott és előtte ezt mondta : - Én olyan hajat akarok amit otthon nem tudok megcsinálni, már pedig kontyot képtelen vagyok állandóan szétesik!- 

Emily pedig csak azt akarta hogy jól nézzen ki! Ilyen egyszerű kéréseket akartak csak az én csodás barátnőim.

- Mennünk kel! - néztem az órára, és indultunk is haza. 

-Otthon- délután 5 óra

- El sem hiszem, hogy már 5 éve legjobb barátnők vagyunk. Olyan gyorsan telik az idő. – sopánkodtam hangosan, mire a lányok is helyeseltek. – 18 évesek körébe lépsz, végre csatlakozol hozzánk. – mondta mosolyogva Emily. – Így igaz, de ha nem kezdünk el készülődni, akkor nem érünk oda a buliba. – állt fel gyorsan Lydia , és engem is felhúzott majd Emilyt. – Enyém a tükör stipp-stopp! – kiáltottam fel hangosan mire a lányok morogni kezdtek. Így aztán beültem a tükör elé majd egy fél óra múlva kész is lettem a sminkkel. A csajok jöttek sorban utánam én meg közben öltöztem és olyan fél kilenc környékére kész is lettünk. – Mikorra hívjam a taxit? – fogta le a telefonkagylót Lydia, én a fejem ráztam jelezve hogy nem tudom, Emily 9-et mutatott a kezével, így a Taxi 9re jön értünk. –Csajok nem tudom felvenni a cipőm! – nyavalyogtam. -Várj segítek! - jött oda Emily. Lydia pedig az ajtóban toporzékolt. - Gyertek már! A taxi csak ránk vár! - és már nyitotta is az ajtót. - Jól van már! Megyünk megyünk! - forgatta a szemeit Emily, én pedig csak nevettem. Gyorsan belekaroltam, és Lydia után rohantunk...